Barabási Albert-László hálózatkutató idehaza a Behálózva és a Villanások című könyvekkel szerzett szélesebb körben is ismertséget. A 2018-ban megjelent Képlet című könyvének alcíme: A siker egyetemes törvényei. Egy felületes könyvesboltos lehet, hogy emiatt a self-help polcra pakolná, de ott azért kényelmetlenül érezné magát. Az én polcomon mondjuk kényelmesen elvolt pár évet, most jutottam oda, hogy elolvassam. Nagyon meg is szerettem, szóval írok róla, hátha kedvet csinálok hozzá olyanoknak, akik még nem találkoztak vele.
Épp az ezt megelőző napokban írtam Dr. Peter Attia szomorú összeepsteineződéséről, ahol hivatkozok Barabásira a siker és a hálózatok összefüggése kapcsán. Amikor nekiálltam ennek a könyvismertetőnek, begépeltem Barabási nevét a keresőbe, mert nem emlékeztem, mikor jelentek meg a korábbi könyvei. Az ügyesen leselkedő algoritmus harmadik találatként fel is ajánlott egy cikket, amely arról szólt: Barabási neve is megjelenik az Epstein fájlokban. Nyilván rákattintottam, de aztán megkönnyebbülve olvastam, hogy csak egy sikertelen kapcsolatfelvételi kísérlet történt Epstein részéről, aki szerette volna a tudomány embereivel felpimpelni hálózatának presztízsét. (Nem minden ilyen irányú kapcsolatfelvétel volt sikertelen).
A Képletben Barabási számos érdekes adattal támasztja alá a siker bizonyos törvényszerűségeit, amelyekről elsőre egyáltalán nem gondolnánk, hogy itt valamiféle matematikai jellegű törvényekről lenne szó. Sokkal inkább élhet a fejünkben egy kép a veleszületett tehetségről, egyfajta misztikus kiváltságosságról, szerencsés véletlenekről, esetleg sorsszerűségről. A Képlet siker definíciója egyébként nem tartalmaz morális minősítést (erkölcsös siker-erkölcstelen siker). Továbbá a sikerrel nem mint szubjektív egyéni megéléssel foglalkozik a kutatásaiban, hanem a közösségre kifejtett látható hatásként. Barabási így definiálja: A siker nem rólad szól, rólunk szól. A sikert egyfajta kollektív mérőszámként kezeli.
A Képlet öt fő törvényt állít fel, ezeket bontja ki a könyvben érdekes történeteken és alátámasztásként használt statisztikákon keresztül:
I. törvény: A teljesítmény vonzza a sikert. De ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok határozzák meg.
Itt, az első törvény kapcsán Barabási rögtön kettéválasztja a mérhető és a nem mérhető teljesítményt. A mérhető teljesítmények esetében- amely főként olyan területeket jellemez, mint például az egyéni sport- egyértelmű korreláció fedezhető fel a teljesítmény és a látható siker között. Itt is számít valamelyest a hype és a marketing, de ez hosszú távon nem tudja felülírni a valós teljesítményt.
A törvény második mondata (és egyébként a könyv további része is) a nem mérhető teljesítményekkel foglalkozik, olyan területekre evezve, mint például a művészet, tudomány, startupok világa vagy akár a borversenyek. Az I. törvény szerint ezekben az esetekben az adott területen jellemző hálózatok működése fogja meghatározni a siker mértékét.
A művészetben, ezen belül például a képzőművészetben – amely ilyen értelemben talán legkevésbé az objektív mérőszámok terepe- a kiállítóhelyek és kurátorok kapcsolati hálójának működése határozza meg, mekkora sikereket érhet el egy alkotó. Ezek a (nem földrajzi értelemben vett) hálózatok rendelkeznek jelentősebb központi és kevésbé jelentős perifériális csomópontokkal, továbbá sehova nem kapcsolódó szigetekkel is. A csomópontok egymással és a náluk kiállító művészekkel szimbiotikus kapcsolatban vannak, egymást erősítik. Egy neves galériának érdeke, hogy „felfelé árazza” az oda bekerült alkotót, majd az így nevet szerzett művész tovább emeli azoknak a galériáknak a presztízsét, ahol a továbbiakban kiállít. Így a galériák közötti oda-vissza ajánlás is közös érdekké válik. Viszont egyáltalán nem mindegy, a hálózat mely pontján lép be a művész, mert könnyen kerülhet „sziget csapdába is”. Tehát az egész folyamat tulajdonképpen „mesterségesen” generált és emiatt jól leírhatók a szabályszerűségei is. Barabási és csapata olyan algoritmust és szimulációt készített ezek alapján, amivel pontosan megjósolhatóvá vált egy-egy művész karrierje attól függően, hol lép be ebbe a hálózatba.
