Évtizedek óta él a köztudatban az elképzelés, mely szerint az emberek feloszthatók két fő személyiségcsoportra az alapján, hogy mely agyféltekéjük működése domináns. Az elképzelés szerint a bal agyféltekés személyiséget a racionalitás, a logikus, részletekbe menő analitikus gondolkodás jellemzi, míg a jobb agyféltekéseket inkább a kreativitás, intuíció és a holisztikus gondolkodás, ők az emocionálisak és impulzívak. De valóban van tudományos alapja ennek a felosztásnak? Honnan ered, és mire alapozzák ezt az elképzelést?
Évtizedek óta él a köztudatban az elképzelés, mely szerint az emberek feloszthatók két fő személyiségcsoportra az alapján, hogy mely agyféltekéjük működése domináns. Az elképzelés szerint a bal agyféltekés személyiséget a racionalitás, a logikus, részletekbe menő analitikus gondolkodás jellemzi, míg a jobb agyféltekéseket inkább a kreativitás, intuíció és a holisztikus gondolkodás, ők az emocionálisak és impulzívak. De valóban van tudományos alapja ennek a felosztásnak? Honnan ered, és mire alapozzák ezt az elképzelést?
Évtizedek óta él a köztudatban az elképzelés, mely szerint az emberek feloszthatók két fő személyiségcsoportra az alapján, hogy mely agyféltekéjük működése domináns. Az elképzelés szerint a bal agyféltekés személyiséget a racionalitás, a logikus, részletekbe menő analitikus gondolkodás jellemzi, míg a jobb agyféltekéseket inkább a kreativitás, intuíció és a holisztikus gondolkodás, ők az emocionálisak és impulzívak. De valóban van tudományos alapja ennek a felosztásnak? Honnan ered, és mire alapozzák ezt az elképzelést?
„…Később a hatvanas években egy Anders Johnsson nevű svéd tudós egy másik hipotézissel állt elő, miszerint ez a körző mozgás valójában a növény növekedési mechanizmusának és a gravitáció hatására történő elhajlásoknak az együttes következménye. Ezt a Darwinéval szembemenő hipotézist csak úgy lehetett volna ellenőrizni, ha a növényeket a súlytalanság állapotában is megvizsgálják. Ha ott nem jön létre a cirkumnutáció, akkor Johnsson felvetése megalapozott lehet.
„…Később a hatvanas években egy Anders Johnsson nevű svéd tudós egy másik hipotézissel állt elő, miszerint ez a körző mozgás valójában a növény növekedési mechanizmusának és a gravitáció hatására történő elhajlásoknak az együttes következménye. Ezt a Darwinéval szembemenő hipotézist csak úgy lehetett volna ellenőrizni, ha a növényeket a súlytalanság állapotában is megvizsgálják. Ha ott nem jön létre a cirkumnutáció, akkor Johnsson felvetése megalapozott lehet.
„…Később a hatvanas években egy Anders Johnsson nevű svéd tudós egy másik hipotézissel állt elő, miszerint ez a körző mozgás valójában a növény növekedési mechanizmusának és a gravitáció hatására történő elhajlásoknak az együttes következménye. Ezt a Darwinéval szembemenő hipotézist csak úgy lehetett volna ellenőrizni, ha a növényeket a súlytalanság állapotában is megvizsgálják. Ha ott nem jön létre a cirkumnutáció, akkor Johnsson felvetése megalapozott lehet.
„…Amikor a stressz érkezik, a szervezetünk felkészít minket egy fizikailag és mentálisan éles állapotra, ezzel a problémamegoldáshoz szükséges feltételeket biztosítja. Ám ez rettenetesen energiaigényes folyamat, és az egész célja a biztonságérzet újbóli megteremtése. Ha ez nem történik meg, hosszú távon negatív idegrendszeri, hormonális, keringési, anyagcserét érintő változásokat idéz elő. Az ilyenkor jellemző kimerültség érzetének biológiai háttere az, hogy a mitokondrium (a sejtjeink energiatermelő szervecskéje) túl sok ATP-t (energiahordozó molekulát) használ el a stresszválaszokra….”
„…Amikor a stressz érkezik, a szervezetünk felkészít minket egy fizikailag és mentálisan éles állapotra, ezzel a problémamegoldáshoz szükséges feltételeket biztosítja. Ám ez rettenetesen energiaigényes folyamat, és az egész célja a biztonságérzet újbóli megteremtése. Ha ez nem történik meg, hosszú távon negatív idegrendszeri, hormonális, keringési, anyagcserét érintő változásokat idéz elő. Az ilyenkor jellemző kimerültség érzetének biológiai háttere az, hogy a mitokondrium (a sejtjeink energiatermelő szervecskéje) túl sok ATP-t (energiahordozó molekulát) használ el a stresszválaszokra….”
„…Amikor a stressz érkezik, a szervezetünk felkészít minket egy fizikailag és mentálisan éles állapotra, ezzel a problémamegoldáshoz szükséges feltételeket biztosítja. Ám ez rettenetesen energiaigényes folyamat, és az egész célja a biztonságérzet újbóli megteremtése. Ha ez nem történik meg, hosszú távon negatív idegrendszeri, hormonális, keringési, anyagcserét érintő változásokat idéz elő. Az ilyenkor jellemző kimerültség érzetének biológiai háttere az, hogy a mitokondrium (a sejtjeink energiatermelő szervecskéje) túl sok ATP-t (energiahordozó molekulát) használ el a stresszválaszokra….”
„…A mesterséges intelligencia fejlesztés esetében a fejlődés robbanásszerű gyorsasága az, amitől ez egy öngyilkos versennyé válhat. A fejlesztések nem fognak megállni a GPT4-plus vagy a GPT4-plus-plus-nál, és hogy miért nem, erről érdemes lenne a tudományos vitákat lefolytatni. Az AI- t támogató kapacitás is sokkal gyorsabban bővül, mint azt gondoltuk. Ehhez képest viszont el vagyunk maradva a közösségi irányelvek és biztonsági intézkedések kidolgozásában, idő kell, hogy ezt a lemaradást behozzuk…”
„…A mesterséges intelligencia fejlesztés esetében a fejlődés robbanásszerű gyorsasága az, amitől ez egy öngyilkos versennyé válhat. A fejlesztések nem fognak megállni a GPT4-plus vagy a GPT4-plus-plus-nál, és hogy miért nem, erről érdemes lenne a tudományos vitákat lefolytatni. Az AI- t támogató kapacitás is sokkal gyorsabban bővül, mint azt gondoltuk. Ehhez képest viszont el vagyunk maradva a közösségi irányelvek és biztonsági intézkedések kidolgozásában, idő kell, hogy ezt a lemaradást behozzuk…”
„…A mesterséges intelligencia fejlesztés esetében a fejlődés robbanásszerű gyorsasága az, amitől ez egy öngyilkos versennyé válhat. A fejlesztések nem fognak megállni a GPT4-plus vagy a GPT4-plus-plus-nál, és hogy miért nem, erről érdemes lenne a tudományos vitákat lefolytatni. Az AI- t támogató kapacitás is sokkal gyorsabban bővül, mint azt gondoltuk. Ehhez képest viszont el vagyunk maradva a közösségi irányelvek és biztonsági intézkedések kidolgozásában, idő kell, hogy ezt a lemaradást behozzuk…”