Tudománybirizgáló

Podcast

Ismeretterjesztő podcast Sinkovits Szabinával.
Tanuljunk együtt ma is valami újat a világról!

Podcast

Ismeretterjesztő podcast Sinkovits Szabinával.
Tanuljunk együtt ma is valami újat a világról!

Legújabb rész

Jobb- vagy bal agyféltekés személyiség vagy? Avagy egy mítosz túl lassú halála

Évtizedek óta él a köztudatban az elképzelés, mely szerint az emberek feloszthatók két fő személyiségcsoportra az alapján, hogy mely agyféltekéjük működése domináns. Az elképzelés szerint a bal agyféltekés személyiséget a racionalitás, a logikus, részletekbe menő analitikus gondolkodás jellemzi, míg a jobb agyféltekéseket inkább a kreativitás, intuíció és a holisztikus gondolkodás, ők az emocionálisak és impulzívak. De valóban van tudományos alapja ennek a felosztásnak? Honnan ered, és mire alapozzák ezt az elképzelést?

Iratkozz fel a csatornámon!

Youtube feliratkozógomb

JOBB- VAGY BAL AGYFÉLTEKÉS SZEMÉLYISÉG VAGY? AVAGY EGY MÍTOSZ TÚL LASSÚ HALÁLA

Évtizedek óta él a köztudatban az elképzelés, mely szerint az emberek feloszthatók két fő személyiségcsoportra az alapján, hogy mely agyféltekéjük működése domináns. Az elképzelés szerint a bal agyféltekés személyiséget a racionalitás, a logikus, részletekbe menő analitikus gondolkodás jellemzi, míg a jobb agyféltekéseket inkább a kreativitás, intuíció és a holisztikus gondolkodás, ők az emocionálisak és impulzívak. De valóban van tudományos alapja ennek a felosztásnak? Honnan ered, és mire alapozzák ezt az elképzelést?

A nyolcvanas években, amikor a Nasa Spacelab 1 projektje keretében megvizsgálták csírázó növények mozgásait egy űrállomáson, kiderült, hogy…” 

Iratkozz fel a csatornámon!

Jobb- vagy bal agyféltekés személyiség vagy? Avagy egy mítosz túl lassú halála

Évtizedek óta él a köztudatban az elképzelés, mely szerint az emberek feloszthatók két fő személyiségcsoportra az alapján, hogy mely agyféltekéjük működése domináns. Az elképzelés szerint a bal agyféltekés személyiséget a racionalitás, a logikus, részletekbe menő analitikus gondolkodás jellemzi, míg a jobb agyféltekéseket inkább a kreativitás, intuíció és a holisztikus gondolkodás, ők az emocionálisak és impulzívak. De valóban van tudományos alapja ennek a felosztásnak? Honnan ered, és mire alapozzák ezt az elképzelést?

Iratkozz fel a csatornámon!

Régebbi részek

VISELKEDŐ NÖVÉNYEK A CIRCUMNUTÁCIÓ

„…Később a hatvanas években egy Anders Johnsson nevű svéd tudós egy másik hipotézissel állt elő, miszerint ez a körző mozgás valójában a növény növekedési mechanizmusának és a gravitáció hatására történő elhajlásoknak az együttes következménye. Ezt a Darwinéval szembemenő hipotézist csak úgy lehetett volna ellenőrizni, ha a növényeket a súlytalanság állapotában is megvizsgálják. Ha ott nem jön létre a cirkumnutáció, akkor Johnsson felvetése megalapozott lehet.

A nyolcvanas években, amikor a Nasa Spacelab 1 projektje keretében megvizsgálták csírázó növények mozgásait egy űrállomáson, kiderült, hogy…”

Viselkedő növények
A circumnutáció

„…Később a hatvanas években egy Anders Johnsson nevű svéd tudós egy másik hipotézissel állt elő, miszerint ez a körző mozgás valójában a növény növekedési mechanizmusának és a gravitáció hatására történő elhajlásoknak az együttes következménye. Ezt a Darwinéval szembemenő hipotézist csak úgy lehetett volna ellenőrizni, ha a növényeket a súlytalanság állapotában is megvizsgálják. Ha ott nem jön létre a cirkumnutáció, akkor Johnsson felvetése megalapozott lehet.

A nyolcvanas években, amikor a Nasa Spacelab 1 projektje keretében megvizsgálták csírázó növények mozgásait egy űrállomáson, kiderült, hogy…”

VISELKEDŐ NÖVÉNYEK A CIRCUMNUTÁCIÓ

„…Később a hatvanas években egy Anders Johnsson nevű svéd tudós egy másik hipotézissel állt elő, miszerint ez a körző mozgás valójában a növény növekedési mechanizmusának és a gravitáció hatására történő elhajlásoknak az együttes következménye. Ezt a Darwinéval szembemenő hipotézist csak úgy lehetett volna ellenőrizni, ha a növényeket a súlytalanság állapotában is megvizsgálják. Ha ott nem jön létre a cirkumnutáció, akkor Johnsson felvetése megalapozott lehet.

A nyolcvanas években, amikor a Nasa Spacelab 1 projektje keretében megvizsgálták csírázó növények mozgásait egy űrállomáson, kiderült, hogy…”

Stressz-evés, stressz okozta öregedés és az ezekkel való megküzdés lehetőségei

„…Amikor a stressz érkezik, a szervezetünk felkészít minket egy fizikailag és mentálisan éles állapotra, ezzel a problémamegoldáshoz szükséges feltételeket biztosítja. Ám ez rettenetesen energiaigényes folyamat, és az egész célja a biztonságérzet újbóli megteremtése. Ha ez nem történik meg, hosszú távon negatív idegrendszeri, hormonális, keringési, anyagcserét érintő változásokat idéz elő.  Az ilyenkor jellemző kimerültség érzetének biológiai háttere az, hogy a mitokondrium (a sejtjeink energiatermelő szervecskéje) túl sok ATP-t (energiahordozó molekulát) használ el a stresszválaszokra….”

Stressz-evés, stressz okozta öregedés és az ezekkel való megküzdés lehetőségei

„…Amikor a stressz érkezik, a szervezetünk felkészít minket egy fizikailag és mentálisan éles állapotra, ezzel a problémamegoldáshoz szükséges feltételeket biztosítja. Ám ez rettenetesen energiaigényes folyamat, és az egész célja a biztonságérzet újbóli megteremtése. Ha ez nem történik meg, hosszú távon negatív idegrendszeri, hormonális, keringési, anyagcserét érintő változásokat idéz elő.  Az ilyenkor jellemző kimerültség érzetének biológiai háttere az, hogy a mitokondrium (a sejtjeink energiatermelő szervecskéje) túl sok ATP-t (energiahordozó molekulát) használ el a stresszválaszokra….”

Stressz-evés, stressz okozta öregedés és az ezekkel való megküzdés lehetőségei

„…Amikor a stressz érkezik, a szervezetünk felkészít minket egy fizikailag és mentálisan éles állapotra, ezzel a problémamegoldáshoz szükséges feltételeket biztosítja. Ám ez rettenetesen energiaigényes folyamat, és az egész célja a biztonságérzet újbóli megteremtése. Ha ez nem történik meg, hosszú távon negatív idegrendszeri, hormonális, keringési, anyagcserét érintő változásokat idéz elő.  Az ilyenkor jellemző kimerültség érzetének biológiai háttere az, hogy a mitokondrium (a sejtjeink energiatermelő szervecskéje) túl sok ATP-t (energiahordozó molekulát) használ el a stresszválaszokra….”

Miért van szükség átmeneti leállásra a mesterséges intelligencia fejlesztésekben?

„…A mesterséges intelligencia fejlesztés esetében a fejlődés robbanásszerű gyorsasága az, amitől ez egy öngyilkos versennyé válhat. A fejlesztések nem fognak megállni a GPT4-plus vagy a GPT4-plus-plus-nál, és hogy miért nem, erről érdemes lenne a tudományos vitákat lefolytatni. Az AI- t támogató kapacitás is sokkal gyorsabban bővül, mint azt gondoltuk. Ehhez képest viszont el vagyunk maradva a közösségi irányelvek és biztonsági intézkedések kidolgozásában, idő kell, hogy ezt a lemaradást behozzuk…”

Miért van szükség átmeneti leállásra a mesterséges intelligencia fejlesztésekben?

„…A mesterséges intelligencia fejlesztés esetében a fejlődés robbanásszerű gyorsasága az, amitől ez egy öngyilkos versennyé válhat. A fejlesztések nem fognak megállni a GPT4-plus vagy a GPT4-plus-plus-nál, és hogy miért nem, erről érdemes lenne a tudományos vitákat lefolytatni. Az AI- t támogató kapacitás is sokkal gyorsabban bővül, mint azt gondoltuk. Ehhez képest viszont el vagyunk maradva a közösségi irányelvek és biztonsági intézkedések kidolgozásában, idő kell, hogy ezt a lemaradást behozzuk…”

Miért van szükség átmeneti leállásra a mesterséges intelligencia fejlesztésekben?

„…A mesterséges intelligencia fejlesztés esetében a fejlődés robbanásszerű gyorsasága az, amitől ez egy öngyilkos versennyé válhat. A fejlesztések nem fognak megállni a GPT4-plus vagy a GPT4-plus-plus-nál, és hogy miért nem, erről érdemes lenne a tudományos vitákat lefolytatni. Az AI- t támogató kapacitás is sokkal gyorsabban bővül, mint azt gondoltuk. Ehhez képest viszont el vagyunk maradva a közösségi irányelvek és biztonsági intézkedések kidolgozásában, idő kell, hogy ezt a lemaradást behozzuk…”