Carlo Rovelli a hurok-kvantumgravitáció kutatással foglalkozó elméleti fizikus szerint a világunk alapszerkezetében sem tér, sem idő nincs abban a formában, ahogyan mi ismerjük.
Olvass tovább >>Újdonságok, érdekességek, aktualitások a tudomány világából. Elgondolkodtató, vagy akár a mindennapi életben hasznosítható ismeretek. A tudományos eredmények hatása Rád és a társadalomra, amelyben élsz.
Gyere, legyünk együtt kíváncsiak a világra!
Iratkozz fel az általad kedvelt platformon!
Újdonságok, érdekességek, aktualitások a tudomány világából. Elgondolkodtató, vagy akár a mindennapi életben hasznosítható ismeretek. A tudományos eredmények hatása Rád és a társadalomra, amelyben élsz.
Gyere, legyünk együtt kíváncsiak a világra!
Iratkozz fel az általad kedvelt platformon!
Újdonságok, érdekességek, aktualitások a tudomány világából. Elgondolkodtató, vagy akár a mindennapi életben hasznosítható ismeretek. A tudományos eredmények hatása Rád és a társadalomra, amelyben élsz.
Gyere, legyünk együtt kíváncsiak a világra!
Iratkozz fel az általad kedvelt platformon!
Sinkovits Szabina vagyok, eredeti végzettségem szerint építészmérnök, emellett tizenpár éve a fizikai és mentális egészségfejlesztés területén is dolgozom (tudatos életmód, életvezetés, testmozgás).
Ennek az oldalnak az ötlete valahol ennek a két előzménynek egy ilyen furcsa fúziójaként született meg bennem: szenvedélyesen érdekel az egyes tudományterületek eredményeinek alkalmazhatósága az emberi életminőség javítása és a fenntarthatóbb környezet, élhetőbb társadalom érdekében, de minden olyan eredmény is, amely hozzásegít az univerzum, az emberi élet, a természet működésének jobb megértéséhez. Az ezekkel kapcsolatos ismeretek kincset érnek manapság, amikor is próbáljuk valahogyan megérteni: miért is nem vagyunk jobban -egyénileg és a közösségként- a technológiai fejlettségnek ezen az új, magasabb szintjén, és mit tehetünk azért, hogy ez változzon. A tudományos kommunikáció szükségességét és jelentőségét már egyre jobban felismeri a világ. Ám úgy tűnik, magának a tudományos világnak erre már- tulajdonképpen részben azért érthető okokból- nem igazán marad kapacitása. Különösen nem magyar nyelven.
Az oldal keretei között mindössze arra vállalkozom, hogy a saját lehetőségeimhez mérten, ebben a kommunikációban egy aprócska részt vállaljak. Vannak, és reményeim szerint lesznek még sokan mások is, akik hasonló projekteket felvállalnak és ezek a törekvések összeadódnak, közösen fejlesztve és terjesztve a nyitott, a világra és egymásra érdeklődve tekintő gondolkodásmódot.
Sinkovits Szabina vagyok, eredeti végzettségem szerint építészmérnök, emellett tizenpár éve a fizikai és mentális egészségfejlesztés területén is dolgozom (tudatos életmód, életvezetés, testmozgás).
Ennek az oldalnak az ötlete valahol ennek a két előzménynek egy ilyen furcsa fúziójaként született meg bennem: szenvedélyesen érdekel az egyes tudományterületek eredményeinek alkalmazhatósága az emberi életminőség javítása és a fenntarthatóbb környezet, élhetőbb társadalom érdekében, de minden olyan eredmény is, amely hozzásegít az univerzum, az emberi élet, a természet működésének jobb megértéséhez. Az ezekkel kapcsolatos ismeretek kincset érnek manapság, amikor is próbáljuk valahogyan megérteni: miért is nem vagyunk jobban -egyénileg és a közösségként- a technológiai fejlettségnek ezen az új, magasabb szintjén, és mit tehetünk azért, hogy ez változzon. A tudományos kommunikáció szükségességét és jelentőségét már egyre jobban felismeri a világ. Ám úgy tűnik, magának a tudományos világnak erre már- tulajdonképpen részben azért érthető okokból- nem igazán marad kapacitása. Különösen nem magyar nyelven.
Az oldal keretei között mindössze arra vállalkozom, hogy a saját lehetőségeimhez mérten, ebben a kommunikációban egy aprócska részt vállaljak. Vannak, és reményeim szerint lesznek még sokan mások is, akik hasonló projekteket felvállalnak és ezek a törekvések összeadódnak, közösen fejlesztve és terjesztve a nyitott, a világra és egymásra érdeklődve tekintő gondolkodásmódot.
Sinkovits Szabina vagyok, eredeti végzettségem szerint építészmérnök, emellett tizenpár éve a fizikai és mentális egészségfejlesztés területén is dolgozom (tudatos életmód, életvezetés, testmozgás). Ennek az oldalnak az ötlete valahol ennek a két előzménynek egy ilyen furcsa fúziójaként született meg bennem: szenvedélyesen érdekel az egyes tudományterületek eredményeinek alkalmazhatósága az emberi életminőség javítása és a fenntarthatóbb környezet, élhetőbb társadalom érdekében, de minden olyan eredmény is, amely hozzásegít az univerzum, az emberi élet, a természet működésének jobb megértéséhez. Az ezekkel kapcsolatos ismeretek kincset érnek manapság, amikor is próbáljuk valahogyan megérteni: miért is nem vagyunk jobban -egyénileg és a közösségként- a technológiai fejlettségnek ezen az új, magasabb szintjén, és mit tehetünk azért, hogy ez változzon. A tudományos kommunikáció szükségességét és jelentőségét már egyre jobban felismeri a világ. Ám úgy tűnik, magának a tudományos világnak erre már- tulajdonképpen részben azért érthető okokból- nem igazán marad kapacitása. Különösen nem magyar nyelven.
Az oldal keretei között mindössze arra vállalkozom, hogy a saját lehetőségeimhez mérten, ebben a kommunikációban egy aprócska részt vállaljak. Vannak, és reményeim szerint lesznek még sokan mások is, akik hasonló projekteket felvállalnak és ezek a törekvések összeadódnak, közösen fejlesztve és terjesztve a nyitott, a világra és egymásra érdeklődve tekintő gondolkodásmódot.
Évtizedek óta él a köztudatban az elképzelés, mely szerint az emberek feloszthatók két fő személyiségcsoportra az alapján, hogy mely agyféltekéjük működése domináns. Az elképzelés szerint a bal agyféltekés személyiséget a racionalitás, a logikus, részletekbe menő analitikus gondolkodás jellemzi, míg a jobb agyféltekéseket inkább a kreativitás, intuíció és a holisztikus gondolkodás, ők az emocionálisak és impulzívak. De valóban van tudományos alapja ennek a felosztásnak? Honnan ered, és mire alapozzák ezt az elképzelést?
„…Később a hatvanas években egy Anders Johnsson nevű svéd tudós egy másik hipotézissel állt elő, miszerint ez a körző mozgás valójában a növény növekedési mechanizmusának és a gravitáció hatására történő elhajlásoknak az együttes következménye. Ezt a Darwinéval szembemenő hipotézist csak úgy lehetett volna ellenőrizni, ha a növényeket a súlytalanság állapotában is megvizsgálják. Ha ott nem jön létre a cirkumnutáció, akkor Johnsson felvetése megalapozott lehet.
Évtizedek óta él a köztudatban az elképzelés, mely szerint az emberek feloszthatók két fő személyiségcsoportra az alapján, hogy mely agyféltekéjük működése domináns. Az elképzelés szerint a bal agyféltekés személyiséget a racionalitás, a logikus, részletekbe menő analitikus gondolkodás jellemzi, míg a jobb agyféltekéseket inkább a kreativitás, intuíció és a holisztikus gondolkodás, ők az emocionálisak és impulzívak. De valóban van tudományos alapja ennek a felosztásnak? Honnan ered, és mire alapozzák ezt az elképzelést?
Carlo Rovelli a hurok-kvantumgravitáció kutatással foglalkozó elméleti fizikus szerint a világunk alapszerkezetében sem tér, sem idő nincs abban a formában, ahogyan mi ismerjük.
Olvass tovább >>Tudtad, hogy az emberek éppúgy szaglásszák egymást, mint az állatok? Csak nem tudunk róla. Ráadásul ugyanabból a célból tesszük, mint az állatok: vagyis információkat gyűjtünk egymásról kémiai jelek útján. Még a barátok kiválasztásánál is meglepően nagy szerepe van a testszagoknak.
Olvass tovább >>A varjak el tudnak számolni négyig. Hangosan. Ezt a felfedezést publikálták 2024. májusában a Science magazinban Diana A. Liao és kutatótársai. A kísérletükben egy képernyőn egytől négyig mutattak a varjaknak arab számokat. Ha az 1-es számot látták egyszer kellett károgniuk, ha a 2-est, kétszer, és így tovább egészen 4-ig.
Olvass tovább >>Carlo Rovelli a hurok-kvantumgravitáció kutatással foglalkozó elméleti fizikus szerint a világunk alapszerkezetében sem tér, sem idő nincs abban a formában, ahogyan mi ismerjük.
Olvass tovább >>Tudtad, hogy az emberek éppúgy szaglásszák egymást, mint az állatok? Csak nem tudunk róla. Ráadásul ugyanabból a célból tesszük, mint az állatok: vagyis információkat gyűjtünk egymásról kémiai jelek útján. Még a barátok kiválasztásánál is meglepően nagy szerepe van a testszagoknak.
Olvass tovább >>A varjak el tudnak számolni négyig. Hangosan. Ezt a felfedezést publikálták 2024. májusában a Science magazinban Diana A. Liao és kutatótársai. A kísérletükben egy képernyőn egytől négyig mutattak a varjaknak arab számokat. Ha az 1-es számot látták egyszer kellett károgniuk, ha a 2-est, kétszer, és így tovább egészen 4-ig.
Olvass tovább >>Carlo Rovelli a hurok-kvantumgravitáció kutatással foglalkozó elméleti fizikus szerint a világunk alapszerkezetében sem tér, sem idő nincs abban a formában, ahogyan mi ismerjük.
Olvass tovább >>Tudtad, hogy az emberek éppúgy szaglásszák egymást, mint az állatok? Csak nem tudunk róla. Ráadásul ugyanabból a célból tesszük, mint az állatok: vagyis információkat gyűjtünk egymásról kémiai jelek útján. Még a barátok kiválasztásánál is meglepően nagy szerepe van a testszagoknak.
Olvass tovább >>A varjak el tudnak számolni négyig. Hangosan. Ezt a felfedezést publikálták 2024. májusában a Science magazinban Diana A. Liao és kutatótársai. A kísérletükben egy képernyőn egytől négyig mutattak a varjaknak arab számokat. Ha az 1-es számot látták egyszer kellett károgniuk, ha a 2-est, kétszer, és így tovább egészen 4-ig.
Olvass tovább >>