Pedig azt gondolhatnánk, hogy az egyre összetettebbé váló szocializációs mechanizmusaink, különösen a beszéd kifejlődése, csökkentették a szaglás útján szerezhető információk jelentőségét az idők során.

Ám ez olyannyira nincs így, hogy még a barátok kiválasztásánál is meglepően nagy szerepe van a testszagoknak.

 

A modern kultúrákban – társasági normák szempontjából- a nem túlzottan tolerált viselkedési formák közé lett száműzve egymás nyilvános szaglászása, és mégis, olykor egészen trükkös módon szerzünk egymástól szagmintát, úgy, hogy ennek legtöbbször nem is vagyunk tudatában.

Tudtad például, hogy szinte minden kézfogás után az ember rövid időn belül önkéntelenül is a saját arcához nyúl– azzal a kézzel, amellyel kezet fogott- méghozzá az orr környékén. (A social chemosignaling function for human handshaking- Idan Frumin et al. 2015)

Sőt, nem egyszerűen megérinti az arcát, hanem szaglássza is a kezét. Ezzel szinte öntudatlanul szagmintát véve a másik embertől. Illetve önmagunkat is nagyon gyakran szaglásszuk, sőt, a kézfogás után az ellenkező kezünket is gyakran megszagoljuk, ami mögött azt valószínűsítik a kutatók, hogy tudatalatt összehasonlítjuk a saját szagunkat a másik emberével.

 

Egy másik érdekesség: az első látásra köttetett barátságokat is vizsgálták egy izraeli kísérletben, ahol szignifikáns összefüggést találtak a hasonló testszagú emberek és köztük első látásra kialakult barátságok között. (There is chemistry in social chemistry – Inbal Ravreby, Kobi Nitz, Noam Sobel – 2022)

Ugyanebben a kísérletben azt is nézték, hogy -azonos nemű résztvevőket random összekeverve- milyen eséllyel alakul ki azonnali szimpátia a hasonló testszagú alanyok között. Itt is egyértelmű összefüggések mutatkoztak.

 

Számos egyéb kísérlet is bizonyítja, hogy a szaglásunk sokkal jobban determinálja az emberi kapcsolatainkat, mint gondoltuk, illetve egymás szaga akár a testünk működését is befolyásolni képes. Hogy milyen mértékben, azt jól mutatja az a vizsgálati eredmény, hogy ha pl. egy férfi női könnyet szimatol, lecsökken a tesztoszteron szintje és ezzel együtt csökken az agressziója (Human Tears Contain a Chemosignal- Gelstein S., Yeshurun Y., Rozenkrantz L., Shushan S., Frumin I., Roth Y. & Sobel N. – 2011)

Vagy egy másik példa: az idegen női feromonok képesek befolyásolni a saját menstruációs ciklust (Regulation of ovulation by human pheromones K. Stern, M. K. McClintock- 1998)

 

Bár az emberi szocializációval egymás szaglászása gyakorlatilag a tudatalatti viselkedések tartományába került át, úgy tűnik, hogy a szagok akarattal alig befolyásolható, ám annál jelentősebb hatása alól nem tudjuk kivonni magunkat.